Mindenki azt mondja hogy ha magunkat szeretjük és azt nézzük hogy nekünk mi a legjobb az egyenlő az önzéssel.
Rendben. Akkor nézzük egy olyan ember szemszögéből aki mindig másokat vett maga elé és azt is nézzük meg hogy az ilyen embereknek milyen nehéz saját magukat szeretni és választani.
Szinte meg kell tanulniuk hogy önmagukat szeressék mert nem tudják hogy kell. Hiszen sosem magukat nézték hanem másokat hogy nekik jó legyen. Másokat viszont nekik nagyon egyszerű szeretni. Mert nyilván azért is mert szeretnek jók lenni másokhoz szeretnek segíteni, így érzik hogy ők teljesek. De sajnos ha valaki végig csak add az megszokottá válik már szinte fel sem tűnik a többieknek hogy az adott személy mennyit nyújt. Egy biztos ponttá válik.Minél többet nyújt annál kevesebb az értéke az ilyen embereknek sajnos és azért mert nem tudnak nemet mondani és azt mondani hogy most saját magammal szeretnék foglalkozni.
Én is ilyen voltam és akármennyire is tudom most már az elméletet hogy miről szól és hogyan kell saját magunk felé szeretett nyújtani mégis gyakorlatba átvinni korántsem egyszerű.Még mindig tanulom. Tudom hogy mit szeretek és hogy mi esik jól nekem. De az elején amikor azt mondtam hogy elég most már én jövök akkor hiába volt meg az én időm akkor nem mindig az jutott elsőnek az eszembe hogy mit szeretnék csinálni hanem hogy mit kell. Ilyenkor az ember kifogásokat keress hogy miért nem megy. Mert egyfajta lelkiismeret furdalást érzünk hogy magunkat választottuk és próbálunk produktívak maradni hogy úgy tűnjön sok mindent csináltunk és magunkért de ez nem igaz. Nálam mindig a rendrakás volt a kifogás vagy elmentem bevásárolni vagy tudjátok az ilyen kötelezők. Pedig nem ahhoz volt kedvem soha. Csak szimplán nem tudtam hogy kell. Amikor a kötelezők megvoltak akkor meg unatkoztam nem tudtam mit kezdeni magammal.
De rájöttem hogy szépen apránként lépésről lépésre igen is rá lehet jönni ennek a fortélyára.
Elsőnek tudasd magaddal azt hogy szükséged van erre. Nem csak a testednek hanem a lelkednek is.
Másodszor kezd kicsibe. Menj el egyedül egy sétára vagy vegyél egy jó forró fürdőt vagy tornázz vagy kezdj el olvasni egy könyvet. Semmi nagy dolgot nem kell csinálnod elsőre csak valami olyat amit te szeretsz.
Harmadszor csinálj belőle rutint bármi is az amit szeretsz csinálni.
Negyedszer kezdj el érdeklődni több dolog iránt. Válasz valami hobbit, tanulj olyat ami érdekel vagy csak kezdj el utazgatni.Fejleszd magad azzal amit szeretsz mert csak egy életed van és ne azt nézd hogy ki mit fog szólni hozzá mert magadért teszed nem másért. Lásd meg végre a saját értékeidet és ápold őket mert ha más megérdemli a te figyelmedet akkor te is megérdemled saját magadtól.
Én is csak egy szimpla sétával kezdtem utána már szinte minden hova sétálva megyek ha tehetem. Utána elkezdtem rajzolni ez egy kedves hobbimmá vált mindig amikor nyár van kimegyek a parkba és leülök a spotomra bekapcsolom a zeném és órákig képes vagyok rajzolni ott. Amiben viszont elkezdtem fejleszteni magam és tanulom azaz asztrológia ezotéria és nemurológia vagy hívhatjuk szálmisztikának is. Mindig is érdekeltek ezek a területek de kettő éve szántam rá magam hogy mélyebben bele másszak. Nagyon sok dolgot megértettem ezek által főleg az emberek viselkedését hogy mit miért tesznek. Plusz sokkal több emberben látom a potenciát a jó felé mert tudom már a születési időpontjukból hogy milyen tulajdonságokkal rendelkeznek és mivé válhatnának vagy mi van nekik megírva ebben az életben. De még továbbra is fejlesztem magam mert ez még csak a kezdet. De nagyon szeretem amikor valakit szinte felemelek a szavaimmal mert én többet látok bennük mint ők saját magukba.

Hozzászólás