Kinek mi a tökéletes?
Sokszor tévhitben vagyunk azzal hogy mi számít tökéletesnek.
De nem azért mert nem tudjuk hogy nekünk mi a jó hanem azért mert hagyjuk hogy a világ külső zajai megzavarjanak minket.
Sokszor olyan dolgokat tartunk fontosnak vagy elsődlegesnek amik igazából nekünk személy szerint nem azok lennének a listán az első három helyen. De a világ vagy a körülöttünk lévő emberek ezt várják el.
Mi az alap elgondolása az embernek a tökéletes életről ebben az életben?
Legyen saját házad, saját vállalkozásod, abszolút anyagi biztonság, saját autód.
Ez mind szép és jó.
De számomra ez elszomorító. Főleg azért mert majdnem mindenkitől ezt hallom hogy ez az alap. Ha majd ezt elérem akkor boldog leszek, nyugodt leszek.
De kérdem én ennek mi értelme?
Miért nem vágyunk szerelemre, egészségre, igazi barátságokra,időre, emberekre akik felemelnek minket akárcsak a jelenlétükkel is?
Miért üldözünk olyan dolgokat amitől nem érezzük igazán hogy élünk?
Ez ugyanúgy igaz a munkára is. Lassan már ott tartunk hogy megalázó dolgozni is. Megvettjük a kétkezi munkát mert ez azt jelenti hogy te kevesebb vagy.
Ez a tipikus dolgozz okosan ne keményen.
Pedig ha hiszitek ha nem a munka igen is nemesít.
A munka az ami téged alázatosnak tart. Ami megtanít téged arra hogy ne felejtsd el hogy honnan jöttél és hogy merre tartasz.
Nem szégyellni való az ha valaki szeret dolgozni vagy az amit csinál.
Mindenki szabad akar lenni de mégis belevettjük magunkat olyan mókus kerékbe amiből nagyon nehéz kimászni.
Ilyenkor eszembe jut Charlie Chaplin monológja a szabadságról.
Ne adjuk oda magunkat azoknak akik nem természetesek. Embereknek akik robotok, robot gondolkodással, mechanikus szível. Nem vagyunk gépek. Emberek vagyunk. Az embereknek megvan a hatalmuk ahhoz hogy ezt az életet szabaddá és gyönyörűvé tegyék. Hogy az élet egy csodálatos kaland legyen. Engedjétek hogy ezt a hatalmat használjuk és egyé váljunk.
Én ezt igen is igaznak tartom. Elfelejtettük hogy mi az igazi boldogság és mi az ami igazán számít az életben.
Nem azért élünk hogy mindenki elvárásának megfeleljünk.
Hol van a kedvesség? Hol van az ősszintesség? Hol van a bizalom és hűség? Hol van a nevetés?
Hol vannak azok az érzések és dolgok amik igazán boldoggá tesznek minket és másokat?
Ítélkezünk mások felett mintha mi jobbak lennénk. De amúgy nem vagyunk azok egy perccel sem. Általában akkor ítélkezik az ember amikor ő saját magát jobban akarja érezni a saját bőrében.
De mennyivel szebbé tehetnék ezt a világot ha nem ítélkeznénk hanem megértenénk. Hogy mindenki más és mindenkinek más dolgok fontosak.
Tanulvaelni 
Hozzászólás